A nagy szádák bejárataiban szép jégcsapokat találtunk. Bár az egy héttel korábbi felderítő túrához képest visszaolvadtak.

Egy kisebb, közeli barlangba bemászva, pihenő nappali pávaszem jelezte, a mélyebb üregek állandó, komfortos hőmérsékletét.

A tornaóra után elindultunk a piros jelzésen felfelé, versenyt futva a sötétedéssel. Reménykedtünk, a köd csak az alacsonyabb részekre ült be, mint már ezen a télen nem egyszer.
Alkonyatra kapaszkodtunk fel a Kémény-sziklára, ahol az alattunk elterülő ködtenger felülmúlta minden várakozásunkat.

Klastrompuszta Kémény utcájának fényei világítottak csak át a ködfátyolon. Sötétben tértünk vissza járművünkhöz.
Hazafelé megálltunk egy forró teára, és lángosra Kesztölcön.