VENDÉGSÉGBEN DÉLVIDÉKEN

2017. október 17-21 között a KASZK iskolái 6-6 diákkal kapcsolódtak be a Határtalanul! programba. A projekt keretében magyarországi iskolák tanulói állami támogatással egyfajta osztálykiránduláson vesznek részt a szomszédos országok magyarlakta területein, így személyes tapasztalásokat szereznek a külhoni magyarságról. Őszi utazásunk célpontja Szerbia volt, azaz a Vajdaság területe.
Utazásunk Budapestről indult, összesen 24 diákkal és 3 pedagógussal. Miután átléptük Röszkénél a határt, rögtön Szabadka városában tehettünk egy hatalmas sétát.

Szabadka a Vajdaság második legnépesebb városa Újvidék után. A vajdasági magyarok, horvátok és bunyevácok szellemi, kulturális és politikai központja. A város hangulatát a szecessziós épületek, a meghitt sétáló utcák, és a városi nyüzsgés adják meg. A történelem és a művészet belengi a belváros övezetét. Megtekintettük Kosztolányi Dezső szobrát, aki szabadkai származású. Utána felkerestük a Raichle-palotát, a város főterét, és az ott elhelyezkedő zsolnai kerámiából épült Zöld és Kék szökőkutakat is. A diákok számára a legnagyobb élményt a Városháza épületének felkeresése okozta. Komor Marcell és Jakab Dezső budapesti építészek tervei alapján építették mindössze két év alatt (1908–1910) a magyar szecesszió stílusában. Napjainkban a városi önkormányzat mellett, a Városi múzeum, a Történelmi levéltár, bankok és üzletek otthona. A tanácskozóteremben diákjaink beülhettek a képviselők székébe, megismerték Szabadka történelmének főbb vonásait, a lakosság összetételét, a közigazgatás működését. Ez az élmény maradandó marad számukra.
Utunk következő állomása Topolya volt. Vendéglátó iskolánk a Topolyai Mezőgazdasági Iskola, ahol középfokú oktatás folyik, 4 éves képzésben, mezőgazdasági, állategészségügyi és élelmiszeripari technikus megnevezéssel, 3 éves képzésben pedig hentes, pék, virágtermesztő és konyhakertész, valamint mezőgépkezelő - és szerelő szakokon. Az iskola tanulólétszáma meghaladja az 500 főt, a tanítás pedig két munkarendben egy délelőtti és egy délutáni munkarendben folyik, évfolyamként eltérően. Az iskola hatalmas tangazdasággal rendelkezik, ahol tehenet, sertést, baromfit és juhot tenyésztenek. Emellett faiskolát, fóliasátrat, üvegházat és pálinkafőzőt üzemeltetnek. Nemcsak az iskola tangazdaságát tekinthettük meg, hanem bepillantást nyertünk egy tejgazdaság (Vojcsena Tehenészet) és egy szürke marha telep (Truzsinszki telep) működésébe is.
Tóth Tibor igazgató szíves vendéglátása után, minden napra 2 kísérőt kaptunk a pedagóguskarból, akik bemutatták nekünk a környék nevezetességeit és gazdaságait. Utazásunk oszlopos tagja lett Kisimre Tibor, nyugdíjazott történelem tanár, aki személyiségével, hatalmas tárgyi tudásával és érdekes történeteivel rögtön a diákok szívébe lopta magát. Ezt bizonyítja az is, hogy útban hazafelé a szokásos Mit látunk a héten? kérdezz-felelek játék mellett egy Tibi bácsi! kvízzel kedveskedtünk mi kísérőtanárok a diákoknak.
Szállásunkat Topolyán, a Capriolo Vadászház és a Brindza Borház biztosította. A falu szélén elhelyezkedő fogadó mesebeli környezetben helyezkedik el, hiszen szőlő ültetvények és szántóföldek ölelik körül. Utunk innen indult minden reggel. Topolya látványosságai közül megtekintettük a katolikus és az ortodox templomot, valamint az iskola mellett elhelyezkedő mesterséges tavat, ami a testnevelés órák helyszínét is biztosítja, nyáron úszás-és evezés, télen pedig korcsolyázás keretében.
A környék magyar nyelvű iskoláit is meglátogattuk, annak érdekében, hogy diákjaink bepillantást nyerjenek a külhoni magyarok oktatásának részleteibe. Így kerültünk Oromhegyesre és Oromra, az Arany János Általános Iskolába, ahol az iskola 2 telephellyel működik az előbb említett településeken. Az oromi iskolaépületben megkoszorúztuk Arany János fából készült szobrát a 200 éves évforduló alakalmából.
Bácskossutfalva az a települ, amelynek eseményei ötletet adtak Mikszáth Kálmánnak A Noszty fiú esete Tóth Marival c. regény megírásához. A könyvben szereplő Tóth Mari családjának (a valóságban Ungár bárói család) megismerhettük történetét és megtekinthettük a fő utcán lévő házuk megmaradt szárnyrészét, melyben ma Baptista imaház működik. A település híres még Kossuth szobruk kalandos történetéről, és kálvinista templomukról. A települést 1786-ban 334 család telepítette be, akinek emléküket ma is őrzik. Abban az esetben, ha férfiágon kihal a telepes családok egyike, tehát nincs, aki tovább vigye nevüket, a falu azzal rója le tiszteletét, hogy a templom sírkertjébe helyezik át sírkövét.
A Fantast kastély Óbecsén található, melyet Bogdan Dunđerski nagybirtokos építettet a 20. század elején. Az 1980-as években szállóvá alakították át az épületet. Nevét a tulajdonos Fantaszt nevű telivér ménjéről kapta.
Történelmi kalandozásunk során látogatást tettünk Zentán, az 1697-es zentai csata emlékhelyénél. A török hódoltság alatti magyarországi területek visszafoglalásának egyik legjelentősebb és legvéresebb csatája játszódott Zentán, amelyben a szövetséges keresztény seregek vereséget mértek a török hadakra.
A Karlóca fölé magasodó domb tetején található a Békekápolna melyet a karlócai békekötés helyszínére építettek. Az 1699. január 26-án aláírt béke a Bécs ostromával kezdődő, 1683–1697 között dúló osztrák-oszmán háborút zárta le. Jelentőségét az adja, hogy az Oszmán- Birodalom kiszorult a Duna medencéjéből. Temesköz kivételével egész Magyarország felszabadult a török uralom alól.

Utazásunkat Péterváradon folytatjuk, ami Újvidékkel szemben a Duna szerémségi oldalán fekszik. Mára szinte Újvidék város részévé vált, habár saját önkormányzata van és külön községet alkot hivatalosan. Pétervárad eredetileg a Bánk bánból ismert Petur bán birtoka volt. A régi 13. századi vár helyén, a 17. század végén kezdődik a Habsburg birodalom legnagyobb erődítményének építése. Korának egyik legpompásabb katonai építménye volt Európában. Ezt bizonyítja a „Gibraltár a Dunán”elnevezés is. Az erődítmény mai formáját Mária Terézia uralkodása idején nyerte el. A vár 112 hektáron terül el, egy egyedülálló alagút folyosórendszerrel melynek hossza 16 km. Ebből csupán 1 km-es szakasz látogatható, de a diákok számára izgalmakkal és érdekességekkel telinek mondható ez a szakasz. Itt található a híres fordított óratorony is. Nevét onnan kapta, hogy a nagymutató mutatja az órát, a kicsi a percet. Ennek az az oka, hogy a Dunán elhaladó hajósok jól láthassák az órák állását. A percek kevésbé voltak fontosak számukra - annak idején nem rohant annyira a világ, hogy percre pontosan számítson az idő.
Utazásunk utolsó állomása Szeged volt, ahol a Magyarok Nagyasszonya székesegyházat, más néven a Fogadalmi templomot tekintettük meg. Elnevezése onnan származik, hogy az 1879-es szegedi árvíz után a képviselőtestület ünnepi fogadalmat tett, mi szerint a város újjáépítésének emlékére monumentális templomot építenek. A terveket Schulek Frigyes és Foerk Ernő készítették.

A leírásból kiderül, hogy a Vajdaságban töltött 5 nap alatt, mennyi információval és emlékkel gazdagodtunk, kézzelfoghatóvá tettük a történelmet, az irodalmat és a művészetet. Reméljük még sok hasonló utazásban lehet részünk a Határtalanul! program keretein belül.
Kanovszki Renáta
a Szepesi Szakgimnázium pedagógusa