Iskola története

 Iskolánk elődje Budapesten működött. Gépállomások részére vontatóvezetőket és teherautó sofőröket képeztek. Az intézményt 1950 tavaszán Piliscsabára költöztették.

 A Földművelésügyi Minisztérium mezőgazdasági gépészeti szakiskolát hozott létre az irgalmas apácarend 3 ha-os parkjában. Az iskola feladata 5 hónapos tanfolyamok keretében gépállomás-vezetők kiképezése volt.

2

 1952-53-ban készült el a kovácsműhely, a hegesztőműhely, a lakatosműhely és a raktár, valamint az alagsorban a forgácsoló műhely. 1953-ban iskolánk kétszer is elnyerte az ország legjobb mezőgazdasági gépészeti szakiskolája címet.

 1955. márciusában villanyszerelő tanfolyammal bővült az iskola képzése. A korábban Pécelen működő mezőgazdasági villanyszerelő tanfolyam Piliscsabára települt át.

 Az 1955-56-os tanévben a traktorgépész tanfolyamok párhuzamosan folytak a villanyszerelő képzéssel. Az októberi forradalom idején az iskolában nem volt tanítás. Az oktatás 1957 márciusában indult meg ismét.

 1957. márciusától 5 hónapos villanyszerelő és 3 hónapos vontatóvezetői tanfolyam indult.

 1957. szeptemberétől Piliscsabán érettségizett fiatalokat kellett kiképezni mezőgazdasági elektromos-berendezés szerelőkké. Az iskola 2 éves képzési idővel, és folyamatos rendszerben működött.

 1958-ban továbbfejlesztették a szaktantermeket. Az általános villanyszerelő mintaterem mellett létrehozták a villanymotor bemutatótermet.

 1958-59-ben villanyszerelő képzés is folyt. Egyhetes elméleti oktatást, egyhetes gyakorlat követett. Az I. évfolyam a zsámbéki mezőgazdasági szakiskola villamos-berendezéseit szerelte újjá.

 1959-ben kaptak szakmunkás bizonyítványt az első mezőgazdasági elektromos-berendezés szerelők.   

 1959-60-ban a villamossági tantárgyak mellett gépkocsi-szerkezettant is tanultak.

 1960 januárjában Komárom, Győr-Sopron és Pest megyéből vezényelt traktorosok négyzetes-kukoricavetési tanfolyama kezdődött. Az iskola tanulóit a tanfolyam idejére szabadságolták.

 1960-ban megindult az iskola vízhálózatának újjáépítése. Kiépült a derítő, illetve a szikkasztó rendszer.

 Május hónapban villany-cséplő tanfolyamok indultak, háromszor egy hetes időtartammal.

 Az 1961-62 tanévben a műszaki feltételek egy Robur tehergépkocsival, egy 3011-es Zetor traktorral, egy D 54-s próbapaddal és egy gyújtásvizsgáló paddal bővültek. A hallgatók megépítették az iskola sportpályáját.

 1962-63 tanévben megkezdte munkáját a fotószakkör.

 1964-ben az iskola hallgatói József Attila, és a Széchenyi utcán társadalmi munkával kb.1 kilométeres kövezett utat készítettek. Ebben az évben a hallgatók bekapcsolódtak a piliscsabai művelődési otthon színjátszó csoportjának munkájába is.

15

 Az 1964-65 tanévvel kezdődően a szakmunkásképző iskolák szakoktatói részére a MÉM Mérnöktovábbképző Intézetének Tanárképző szaka technikus-tanárképzést indított Piliscsabán, egyéves pedagógiai tanfolyamokkal. 1969-ig 134 szakoktató kapott technikus-tanári oklevelet.

 1965-66 tanévtől a technikus-tanárképzéshez kapcsolódó növénytermesztő gépész szakmunkásképzés is beindult, és működött 1971-ig. Ezen időszak alatt 320 tanuló kapott szakmunkás-bizonyítványt.

 1968-ban korszerű műhelyépület készült el 1 millió Ft-os beruházással.

 1969. szeptember 1-től az FM Szakoktatási Főosztálya a Művelődésügyi Minisztériummal egyetértésben az iskolát mezőgazdasági szakközépiskolává szervezte át. Beindult az első osztály 40 fő szakközépiskolai tanulóval. Párhuzamosan a levelező tagozatos szakközépiskolai képzés is beindult. A 6 tantermes tanügyi épület építése is ekkor kezdődött, I. szintje 1970 szeptemberére, a teljes épület 1971-ben készült el.

27

 Először 1973-ban érettségizett az iskolában 26 nappali és 10 levelező tagozatos hallgató. Ugyanebben az évben indult a mezőgazdasági gépjavító szakon a technikus minősítő vizsgáztatás. 27 vizsgázó szerzett technikus oklevelet.

 1972. október 1-től az iskola a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Tanárképző Intézetének gyakorlóiskolája lett. Gyakorlóiskolaként a mezőgazdasági mérnök-tanár, műszaki tanár és műszaki oktató jelöltek pedagógiai gyakorlatát szervezi és segíti.

 1986-tól a 313-4 számú mezőgazdasági gépszerelő szakközépiskolai képzésről az iskola áttért az 5 éves 71-0200 számú Mezőgazdasági gépésztechnikus képzésre.1987-től – az országban elsőként – beindult az 1706-4 számú Erdőgazdasági gépész szakközépiskolai képzés is.

1 feketef

 1991-re a felfutó tanulólétszám miatt a korábban 12 fős tantestület 26 főre bővült. A szükséges tantermeket a lapos-tetős iskolaépület magas-tetős rá- és beépítésével oldották meg.

 1992-től a Mezőgazdasági gépésztechnikus képzésről az iskola a kísérleti jellegű 1709-1 számú Mezőgazdasági gépjavító és karbantartó szakközépiskolai képzésre tért át. Az érettségi-képesítő vizsga után 1 éves kiegészítő képzés keretében lehetőség nyílt a Mezőgazdasági gépésztechnikus végzettség megszerzésére is.

 A 90-es évek közepétől az univerzális mező-és erdőgazdasági szakközépiskolai képzés lett az iskolai képzés jellemzője. A tanulók tanulóéveik alatt 4-6 további szakképesítést szerezhettek tanfolyami rendszerben.

 Tangazdasággal bővült az iskola 1994-ben, majd egy korszerű ív-és lánghegesztő műhellyel 1996-ban.

 1997-től a végzett Erdőgazdasági gépészek 1 éves kiegészítő szakmai képzéssel megszerezhetik az Erdészeti gépésztechnikus végzettséget is.

 Géptároló-szín épült 1997-ben, és elkezdődött a közel 100 éves kollégiumépület felújítása. Ezt követte 1998-ban az iskolaépület felújítása, nyelvi és Internet labor kiépítése. 1999-ben egy korszerű gépjárműszerviz és műszaki vizsgaállomás, valamint egy bitumenes kézilabda pálya készült el. Bővült a géppark.

 1998-tól gyökeresen megváltozott a képzési struktúra.

 Iskolánk szakközépiskolai szinten áttért a széles alapozást biztosító un.  „világbanki modell” szerinti képzésekre a mezőgazdasági és az informatikai szakmacsoportokban.

 Szakiskolai szinten mezőgazdasági gépész, és erdészeti gépész képzés folyt.

 Tanulóink gyakorlati képzését iskolai tanműhelyekben, illetve gyakorló gazdaságokban, vállalkozásokban biztosította az iskola.

 A világbanki programban nyertes pályázatunk komoly eszközfejlesztést, és magas színvonalú, intenzív tanártovábbképzéseket is biztosított több éven keresztül.

 Ebben az időszakban intézményünk a gödöllői Szent István Egyetem gyakorlóiskolájaként műszaki oktató hallgatók pedagógiai gyakorlatait is biztosította.

 2002-ben átadásra került iskolánk új sportcsarnoka, mely a testnevelés órák mellett számos egyéb rendezvénynek ad helyszínt.

  Elindultak a szakmacsoportos képzések mezőgazdaság, informatika, és közlekedés szakirányokon.

 Érettségire épülő képzéseink a mezőgazdasági gépész, és erdészeti gépésztechnikus szakirányon valósulnak meg.

           

 Azon tanulók részére, akiknek problémát jelent a napi bejárás, a kollégium biztosít elhelyezést és ellátást, mely 2007-ben felköltözött az A épület tetőterébe, és teljesen megújult.

 Iskolánk oktatáson kívüli további szolgáltatásai ettől az időszaktól kezdődően:

szálláskiadás, étkeztetés, gépjármű szervizelés, javítás, vizsgáztatás, mezőgazdasági és erdészeti gépi munkák, szakirányú szaktanácsadás

 Szolgáltatásaink árbevétele egyik forrása az iskola állandó fejlesztő tevékenységének.

 2007-ben iskolánkhoz csatolták a Nagykovácsiban működő gazdaasszony képzőt. A telephelyen kollégium, és tanpanzió működött.

 2008-ban fenntartónk a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium létrehozta a Közép-magyarországi Agrár Szakképző Központot. Ettől az évtől a KASZK tagintézményeként működik iskolánk.

 2013. szeptemberétől az új kerettantervnek megfelelően mezőgazdasági gépész technikus, erdészeti és vadgazdálkodási technikus, mezőgazdasági gépész, és erdészeti szakmunkás képzést folytat iskolánk.

 Informatika és közlekedés szakmacsoportos szakközépiskolai, Panziós falusi vendéglátó szakiskolai képzéseink kifutó rendszerben működnek.

Tovább a kategóriában: « Névadónk