Érkezéskor Rencsiné Ágh Márta humánpolitikai osztályvezető várt minket, aki ezt a programot szervezte.
Két és fél napot töltöttünk ezen a csodálatos helyen, ahol 3 különböző iskola végzős diákjaival élvezhettük a különböző szakmai programokat. A megérkezés és a nagyon finom, laktató vacsora után kint a szaletliben beszélgettünk az erdész szakma csínjáról-bínjáról. Szó volt többek között a továbbtanulásról, hogy kinek milyen további tervei vannak az erdészettel kapcsolatban. Érdekes beszélgetés volt, és azt is érdekes volt látni, hogy milyen kevesen készülnek közülünk erre a szakmára. A második nap reggelén, egy kiadós rántotta után elindultunk az igazgató úrral egy harvesterrel és forwarderrel kitermelt területre. Elmondta, hogy a klímaváltozás mennyire hátrányosan érinti a Bükk hegység növényvilágát, például a tavalyi aszály a Bükk erdeiben is hatalmas problémát okozott. Ezt követően kétkerületvezető erdész megmutatta nekünk az újulatokat, a tarvágás helyeit és a fenyőpusztulást is. Kirándulásunk célpontjaként egy óriási víznyelőt csodálhattunk meg. Délután egy nagyon izgalmas programon vehettünk részt, ahol is egy vérebes utánkeresővel ismerkedhettünk meg. Az utánkereső kicsit késett, mert még az előadás előtt is volt egy sebzett vad keresése. Szó volt a vad sebzésének jellemzőiről, felismerhetőségéről, nehézségeiről és eredményeiről. Nagyon élveztük az interaktív bemutatót, főként, hogy a szakember hozta magával a két kutyáját is, közülük az egyiknek már több mint 800 utánkeresése volt. Bemutatta, hogy milyen fegyverrel keres után, és mi is közelről megszemlélhettük ezeket. Bármeddig szívesen hallgattuk volna élménybeszámolóit. Vacsora előtt eljött hozzánk a Bükki Nemzeti Park egyik vezetője, aki az erdészet és a Bükki Nemzeti Park közötti kapcsolatról tartott előadást. Este elhatároztuk, hogy elmegyünk szarvasbőgést hallgatni a közeli tisztásra, ahol egy nagyon szép bikát láthattunk a teheneivel.
Utolsó napunkon egy külön nekünk odarendelt kisvasúttal elvonatoztunk egy nagyon szép pihenőhelyre, Andókútra, ahol nagyon finom friss forrásvízzel töltöttük meg a kulacsainkat. A következő állomáson a Magyarország egyik legjelentősebb régészeti lelőhelyét tekintettük meg. A programban szerepelt még egy régi, már nem használatos lőtér felkeresése és a Csanyiki erdei iskola meglátogatása, ahol többek között a preparátumokat is meg lehetett tekinteni. A mottó ez volt: mindent a szemnek és mindent a kéznek. A finom ebéd után elbúcsúztunk a többi iskolától és a vendéglátóinktól, akik évente több mint 6000 látogatót fogadnak, ezzel ők Magyarország leglátogatottabb erdei iskolája.

Ezúton is nagyon szépen köszönjük a program megszervezését és lebonyolítását! Közülünk többek, mérföldkőként tekintünk erre a két napra, ugyanis bármelyik programon, amin részt vettünk, érezhető volt, hogy szervezőink mennyire elhivatottak, a szakmai tudásuk kimagasló, s ezt nekünk szívvel-lélekkel igyekeztek átadni.

Ghidán Boldizsár
13.B osztályos erdésztechnikus tanuló